Miért választották a villogó lámpák a három színt, a pirosat, a sárgát és a zöldet?

A piros lámpa „állj”, a zöld „menj”, a sárga pedig „gyorsan menj”. Ez egy forgalmi képlet, amit gyerekkorunk óta fejből tanulunk, de tudod miért aközlekedési villogó lámpapirosat, sárgát és zöldet választ más színek helyett?

Közlekedési villogó lámpa

A közlekedési villogó lámpák színe

Tudjuk, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok egyik formája, amely az elektromágneses spektrumnak az emberi szem által érzékelhető része. Ugyanazon energia esetén minél hosszabb a hullámhossz, annál kisebb a szóródás valószínűsége, és annál messzebbre jut. A hétköznapi ember szeme által érzékelhető elektromágneses hullámok hullámhossza 400 és 760 nanométer között van, és a különböző frekvenciájú fény hullámhossza is eltérő. Ezek közül a vörös fény hullámhossz-tartománya 760-622 nanométer; a sárga fény hullámhossz-tartománya 597-577 nanométer; a zöld fény hullámhossz-tartománya 577-492 nanométer. Ezért akár kör alakú, akár nyíl lámpáról van szó, a villogó lámpák piros, sárga és zöld sorrendben lesznek elrendezve. A felső vagy a bal szélső részének pirosnak kell lennie, míg a sárga fénynek középen kell lennie. Ennek az elrendezésnek oka van – ha a feszültség instabil, vagy túl erős a napsütés, a jelzőlámpák rögzített sorrendje könnyebben felismerhető a vezető számára, így biztosítva a vezetés biztonságát.

A közlekedési villogó lámpák története

A legkorábbi közlekedési villogó lámpákat inkább vonatokhoz, mint autókhoz tervezték. Mivel a vörösnek van a leghosszabb hullámhossza a látható spektrumban, messzebbre látható, mint a többi szín. Ezért a vonatok közlekedési jelzőlámpájaként használják. Ugyanakkor szemet gyönyörködtető tulajdonságai miatt sok kultúra a vöröset a veszély figyelmeztető jelének tekinti.

A zöld a második a sárga után a látható spektrumban, így a legkönnyebben látható szín. A korai vasúti jelzőlámpákban a zöld eredetileg a „figyelmeztetést”, míg a színtelen vagy fehér a „teljes forgalmat” jelentette.

A „Railway Signals” szerint a vasúti jelzőlámpák eredeti alternatív színei fehér, zöld és piros voltak. A zöld lámpa figyelmeztetést jelzett, a fehér lámpa jelezte, hogy biztonságosan indulhatunk, a piros pedig azt, hogy álljunk meg és várjunk, ahogy most is. A tényleges használat során azonban a színes jelzőlámpák éjszaka nagyon szembetűnőek a fekete épületekkel szemben, míg a fehér fények bármihez integrálhatók. Például a közönséges hold, a lámpások, de akár a fehér fények is integrálhatók vele. Ebben az esetben a vezető nagy valószínűséggel balesetet okoz, mert nem tud egyértelműen megkülönböztetni.

A sárga jelzőlámpa feltalálási ideje viszonylag késői, feltalálója a kínai Hu Ruding. A korai közlekedési lámpáknak csak két színe volt, piros és zöld. Amikor Hu Ruding korai éveiben az Egyesült Államokban tanult, az utcán sétált. Amikor felgyulladt a zöld lámpa, éppen tovább akart indulni, amikor egy kanyarodó autó elhaladt mellette, kiriasztva az autóból. Hideg verejtékben. Ezért az a gondolata támadt, hogy sárga jelzőlámpát, azaz jól látható sárgát használjon, amelynek látható hullámhossza csak a vörös után van, és maradjon a „figyelmeztető” helyzetben, hogy emlékeztesse az embereket a veszélyre.

1968-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete „A közúti közlekedésről és az útjelző táblákról és jelzésekről szóló megállapodás” meghatározta a különböző közlekedési villogó lámpák jelentését. Ezek közül a sárga jelzőfény figyelmeztető jelzésként szolgál. A sárga lámpával szembeforduló járművek nem léphetik át a stopvonalat, de amikor a jármű nagyon közel van a stopvonalhoz, és nem tud időben biztonságosan megállni, behajthat a kereszteződésbe és várhat. Azóta ezt a szabályozást az egész világon alkalmazzák.

A fentiek a közlekedési villogó lámpák színét és történetét mutatják be, ha érdekel a közlekedési villogó, keress bizalommalközlekedési villogó lámpa gyártóQixiang aolvass tovább.


Feladás időpontja: 2023. március 17